| ← Psalms (27/150) → |
| 1. | Dávidé. |
| 2. | Ha gonoszok jõnek ellenem, hogy testemet egyék: szorongatóim és elleneim - õk botlanak meg és hullanak el. |
| 3. | Ha tábor fog körül, nem fél szívem; habár had támad reám, mégis [õ benne] bízom én. |
| 4. | Egyet kérek az Úrtól, azért esedezem: hogy lakhassam az Úr házában életemnek minden idejében; hogy nézhessem az Úrnak szépségét és gyönyörködhessem az õ templomában. |
| 5. | Bizony elrejt engem az õ hajlékába a veszedelem napján; eltakar engem sátrának rejtekében, sziklára emel fel engem. |
| 6. | Most is felül emeli fejemet ellenségeimen, a kik körültem vannak, és én az õ sátorában örömáldozatokkal áldozom, énekelek és zengedezek az Úrnak. |
| 7. | Halld meg, Uram, hangomat - hívlak! Irgalmazz nékem és hallgass meg engem! |
| 8. | Helyetted mondja a szívem: Az én orczámat keressétek! A te orczádat keresem, oh Uram! |
| 9. | Ne rejtsd el orczádat elõlem; ne utasítsd el szolgádat haraggal; te voltál segítõm, ne taszíts el és ne hagyj el engem, üdvösségemnek Istene! |
| 10. | Ha atyám és anyám elhagynának is, az Úr magához vesz engem. |
| 11. | Taníts meg engem a te útadra, oh Uram! Vezérelj engem egyenes ösvényen, az én üldözõim miatt. |
| 12. | Ne adj át engem szorongatóim kivánságának, mert hamis tanúk támadnak ellenem, és erõszakot lihegnek. |
| 13. | Bizony hiszem, hogy meglátom az Úr jóságát az élõknek földén! |
| 14. | Várjad az Urat, légy erõs; bátorodjék szíved és várjad az Urat. |
| ← Psalms (27/150) → |