← Romans (3/16) → |
1. | Mi tekintetben különb hát a zsidó? vagy micsoda haszna van a körülmetélkedésnek? |
2. | Minden tekintetben sok. Mindenek elõtt, hogy az Isten reájok bízta az õ beszédeit. |
3. | De hát hogy ha némelyek nem hittek? Vajjon azoknak hitetlensége nem teszi-é hiábavalóvá az Istennek hûségét? |
4. | Távol legyen. Sõt inkább az Isten legyen igaz, minden ember pedig hazug, a mint meg van írva: Hogy igaznak ítéltessél a te beszédeidben, és gyõzedelmes légy, mikor vádolnak téged. |
5. | Ha pedig a mi igazságtalanságunk az Istennek igazságát mutatja meg, mit mondjunk? Vajjon igazságtalan-é az Isten, hogy minket büntet? Emberi módon szólok. |
6. | Távol legyen! Mert akkor mi módon ítéli meg az Isten a világot? |
7. | Mert ha az Istennek igazsága az én hazugságom által öregbült az õ dicsõségére, miért kárhoztattatom még én is, mint bûnös? |
8. | Sõt inkább ne cselekedjük-é a rosszat, hogy [abból] jó származzék? - a mint minket rágalmaznak, és a mint némelyek mondogatják, hogy mi így beszélünk, a kiknek kárhoztatása igazságos. |
9. | Micsoda tehát? Különbek vagyunk-é? Semmiképen nem. Mert az elébb megmutattuk nyilván, hogy zsidók és görögök mindnyájan bûn alatt vannak; |
10. | A mint meg van írva, hogy nincsen csak egy igaz is; |
11. | Nincs, a ki megértse, nincs, a ki keresse az Istent. |
12. | Mindnyájan elhajlottak, egyetemben haszontalanokká lettek; nincs, a ki jót cselekedjék, nincsen csak egy is. |
13. | Nyitott sír az õ torkuk; nyelvökkel álnokságot szólnak; áspis kígyó mérge van ajkaik alatt. |
14. | Szájok telve átkozódással és keserûséggel. |
15. | Lábaik gyorsak a vérontásra. |
16. | Útjaikon romlás és nyomorúság van. |
17. | És a békességnek útját nem ismerik. |
18. | Nincs isteni félelem az õ szemök elõtt. |
19. | Tudjuk pedig, hogy a mit a törvény mond, azoknak mondja, a kik a törvény alatt vannak; hogy minden száj bedugassék, és az egész világ Isten ítélete alá essék. |
20. | Annakokáért a törvénynek cselekedeteibõl egy test sem igazul meg õ elõtte: mert a bûn ismerete a törvény által vagyon. |
21. | Most pedig törvény nélkül jelent meg az Istennek igazsága, a melyrõl tanúbizonyságot tesznek a törvény és a próféták; |
22. | Istennek igazsága pedig a Jézus Krisztusban való hit által mindazokhoz és mindazoknak, a kik hisznek. Mert nincs különbség, |
23. | Mert mindnyájan vétkeztek, és szûkölködnek az Isten dicsõsége nélkül. |
24. | Megigazulván ingyen az õ kegyelmébõl a Krisztus Jézusban való váltság által, |
25. | Kit az Isten eleve rendelt engesztelõ áldozatul, hit által, az õ vérében, hogy megmutassa az õ igazságát az elõbb elkövetett bûnöknek elnézése miatt, |
26. | Az Isten hosszútûrésénél fogva, az õ igazságának megbizonyítására, a mostani idõben, hogy igaz legyen Õ és megigazítsa azt, a ki a Jézus hitébõl való. |
27. | Hol van tehát a dicsekedés? Kirekesztetett. Mely törvény által? A cselekedeteké által? Nem; hanem a hit törvénye által. |
28. | Azt tartjuk tehát, hogy az ember hit által igazul meg, a törvény cselekedetei nélkül. |
29. | Avagy Isten csak a zsidóké-e? Avagy nem a pogányoké is? Bizony a pogányoké is. |
30. | Mivelhogy egy az Isten, a ki megigazítja a zsidót hitbõl és a pogányt hit által. |
31. | A törvényt tehát hiábavalóvá tesszük-é a hit által? Távol legyen! Sõt inkább a törvényt megerõsítjük. |
← Romans (3/16) → |