← Psalms (66/150) → |
1. | Az éneklõmesternek; zsoltár, ének. |
2. | Énekeljétek az õ nevének dicsõségét; dicsõítsétek az õ dicséretét! |
3. | Mondjátok Istennek: Mily csudálatosak a te mûveid: a te hatalmad nagy volta miatt hízelegnek néked ellenségeid. |
4. | Az egész föld leborul elõtted; énekel néked, énekli a te nevedet. Szela. |
5. | Jõjjetek és lássátok az Isten dolgait; csudálatosak az õ cselekedetei az emberek fiain. |
6. | A tengert szárazzá változtatta, a folyamon gyalog mentek át: ott örvendeztünk õ benne. |
7. | A ki uralkodik az õ hatalmával örökké, szemmel tartja a pogányokat, hogy az engedetlenek fel ne fuvalkodjanak magukban. Szela. |
8. | Áldjátok népek a mi Istenünket, és hallassátok az õ dicséretének szavát. |
9. | A ki megeleveníti lelkünket, s nem engedi, hogy lábaink megtántorodjanak. |
10. | Mert megpróbáltál minket, oh Isten, megtisztítottál, a mint tisztítják az ezüstöt. |
11. | Hálóba vittél be minket, megszorítottad derekainkat. |
12. | Embert ültettél fejünkre, tûzbe-vízbe jutottunk: de kihoztál bennünket bõségre. |
13. | Elmegyek házadba égõáldozatokkal, lefizetem néked fogadásaimat, |
14. | A melyeket ajakim igértek és szájam mondott nyomorúságomban. |
15. | Hízlalt juhokat áldozom néked égõáldozatul, kosok jóillatú áldozatával; ökröket bakokkal együtt áldozom néked. Szela. |
16. | Jõjjetek el és halljátok meg, hadd beszélem el minden istenfélõnek: miket cselekedett az én lelkemmel! |
17. | Hozzá kiálték az én szájammal, és magasztalás volt nyelvem alatt. |
18. | Ha hamisságra néztem volna szívemben, meg nem hallgatott volna az én Uram. |
19. | Ámde meghallgatott Isten, figyelmezett könyörgésem szavára. |
20. | Áldott az Isten, a ki nem vetette meg könyörgésemet, és kegyelmét [nem vonta meg] tõlem. |
← Psalms (66/150) → |