| ← Psalms (52/150) → |
| 1. | Az éneklõmesternek; Dávid tanítása; |
| 2. | Mikor az Idumeus Dóeg eljött és hírt vitt Saulnak, és ezt mondá néki: Dávid az Akhimélek házába ment be. |
| 3. | Mit dicsekedel gonoszságban, oh te magabíró? Az Istennek kegyelme szüntelen való! |
| 4. | Nyelved ártalmakon elmélkedik, s olyan mint az éles olló, te álnokságnak mestere! |
| 5. | Szereted a gonoszt inkább, hogy nem a jót, és a hazugságot inkább, mint igazságot szólni. Szela. |
| 6. | Szeretsz minden ártalmas beszédet, [és] az álnok nyelvet. |
| 7. | Meg is ront az Isten téged, teljesen eltakarít, kigyomlál téged a te hajlékodból, és kiszaggat téged az élõk földérõl. Szela. |
| 8. | És látják [ezt] az igazak, és félnek, és nevetnek rajta: |
| 9. | Ímé az a férfiú, a ki nem Istent fogadta erõsségévé, hanem az õ gazdagságának sokaságában bízott, és ereje az õ gonoszságában volt! [ (Psalms 52:10) Én pedig mint zöldelõ olajfa Isten házában, bízom Isten kegyelmében mind örökkön örökké. ] [ (Psalms 52:11) Áldlak téged örökké, hogy [így] cselekedtél; nevedben remélek, mert jóságos [vagy,] a te híveid elõtt. ] |
| ← Psalms (52/150) → |