Psalms (38/150)  

1. Dávid zsoltára emlékeztetõül.
2. Uram, haragodban ne fenyíts meg engem; felgerjedésedben ne ostorozz meg engem!
3. Mert nyilaid belém akadtak, és kezed rám nehezült.
4. Nincs épség testemben a te haragodtól; nincs békesség csontjaimban vétkeim miatt.
5. Mert bûneim elborítják fejemet; súlyos teherként, erõm felett.
6. Megsenyvedtek, megbûzhödtek sebeim oktalanságom miatt.
7. Lehorgadtam, meggörbedtem nagyon; naponta szomorúan járok.
8. Mert derekam megtelt gyulladással, és testemben semmi ép sincsen.
9. Erõtlen és összetört vagyok nagyon, s szívem keserûsége miatt jajgatok.
10. Uram, elõtted van minden kívánságom, és nincs elõled elrejtve az én nyögésem!
11. Szívem dobogva ver, elhágy erõm, s szemem világa - az sincs már velem.
12. Szeretteim és barátaim félreállanak csapásomban; rokonaim pedig messze állanak.
13. De tõrt vetnek, a kik életemre törnek, és a kik bajomra törnek; hitványságokat beszélnek, és csalárdságot koholnak mindennap.
14. De én, mint a siket, nem hallok, és olyan vagyok, mint a néma, a ki nem nyitja föl száját.
15. És olyanná lettem, mint az, a ki nem hall, és szájában nincsen ellenmondás.
16. Mert téged vártalak Uram, te hallgass meg Uram, Istenem!
17. Mert azt gondolom: csak ne örülnének rajtam; mikor lábam ingott, hatalmaskodtak ellenem!
18. És bizony közel vagyok az eleséshez, és bánatom mindig elõttem van.
19. Sõt bevallom bûneimet, bánkódom vétkem miatt.
20. De ellenségeim élnek, erõsödnek; megsokasodtak hazug gyûlölõim,
21. És a kik jóért roszszal fizetnek; ellenem törnek, a miért én jóra törekszem.
22. Ne hagyj el Uram Istenem, ne távolodjál el tõlem! [ (Psalms 38:23) Siess segítségemre, oh Uram, én szabadítóm! ]

  Psalms (38/150)