| ← Psalms (30/150) → |
| 1. | Dávid zsoltára. Templomszentelési ének. |
| 2. | Magasztallak Uram, hogy felemeltél engem, és nem engedted, hogy ellenségeim örüljenek rajtam. |
| 3. | Uram, Istenem, hozzád kiáltottam, és te meggyógyítottál engem! |
| 4. | Uram, felhoztad a Seolból az én lelkemet, fölélesztettél a sírbaszállók közül. |
| 5. | Zengedezzetek az Úrnak, ti hívei! Dicsõítsétek szent emlékezetét. |
| 6. | Mert csak pillanatig [tart] haragja, [de] élethossziglan jóakarata; este bánat száll be [hozzánk], reggelre öröm. |
| 7. | Azt mondtam azért én jó állapotomban: Nem rendülhetek meg soha. |
| 8. | Uram, jókedvedbõl erõsséget állítottál föl hegyemre; de elrejtéd orczádat, és megroskadtam. |
| 9. | Hozzád kiáltok, Uram! Az én Uramnak irgalmáért könyörgök! |
| 10. | Mit használ vérem, ha sírba szállok? Dicsér-e téged a por; hirdeti-é igazságodat? |
| 11. | Hallgass meg, Uram, könyörülj rajtam! Uram, légy segítségem! |
| 12. | Siralmamat vígságra fordítottad, leoldoztad gyászruhámat, körülöveztél örömmel. [ (Psalms 30:13) Hogy zengjen néked és el ne hallgasson felõled a dicséret: Uram, én Istenem, örökké dicsõítlek téged. ] |
| ← Psalms (30/150) → |