| ← Psalms (138/150) → |
| 1. | Dávidé. énekkel áldlak az istenek elõtt. |
| 2. | Szent templomod felé hajolok, s magasztalom nevedet kegyelmedért és igazságodért; mert minden neveden felül felmagasztalád a te beszédedet. |
| 3. | Mikor kiáltottam, meghallgattál engem, felbátorítottál engem, lelkemben erõ [támadt.] |
| 4. | Magasztal téged, Uram, e földnek minden királya, mikor meghallják szádnak beszédeit, |
| 5. | És énekelnek az Úrnak útairól, mert nagy az Úr dicsõsége! |
| 6. | Noha felséges az Úr, mégis meglátja az alázatost, a kevélyt pedig távolról ismeri. |
| 7. | Ha nyomorúságban vergõdöm, megelevenítesz; ellenségeim haragja ellen kinyújtod kezedet, és a te jobbkezed megment engemet. |
| 8. | Elvégzi értem az Úr. Uram, a te kegyelmed örökkévaló: ne hagyd el a te kezeidnek alkotásait! |
| ← Psalms (138/150) → |