| ← Psalms (116/150) → |
| 1. | Szeretem az Urat, mert meghallgatja esedezéseim szavát. |
| 2. | Mert az õ fülét felém fordítja, azért segítségül hívom õt egész életemben. |
| 3. | Körülvettek engem a halál kötelei, és a pokol szorongattatásai támadtak meg engem; nyomorúságba és ínségbe jutottam. |
| 4. | És az Úrnak nevét segítségül hívám: Kérlek Uram, szabadítsd meg az én lelkemet! |
| 5. | Az Úr kegyelmes és igaz, és a mi Istenünk irgalmas. |
| 6. | Az Úr megõrzi az alázatosokat; én ügyefogyott voltam és megszabadított engem. |
| 7. | Térj meg én lelkem a te nyugodalmadba, mert az Úr jól tett teveled. |
| 8. | Minthogy megszabadítottad lelkemet a haláltól, szemeimet a könyhullatástól [és] lábamat az eséstõl: |
| 9. | Az Úr orczája elõtt fogok járni az élõknek földén. |
| 10. | Hittem, azért szóltam; [noha] igen megaláztatott valék. |
| 11. | Csüggedezésemben ezt mondtam én: Minden ember hazug. |
| 12. | Mivel fizessek az Úrnak minden hozzám való jótéteményéért? |
| 13. | A szabadulásért való poharat felemelem, és az Úrnak nevét hívom segítségül. |
| 14. | Az Úr iránt való fogadásaimat megadom az õ egész népe elõtt. |
| 15. | Az Úr szemei elõtt drága az õ kegyeseinek halála. |
| 16. | Uram! én bizonyára a te szolgád vagyok; szolgád vagyok én, a te szolgáló leányodnak fia, te oldoztad ki az én köteleimet. |
| 17. | Néked áldozom hálaadásnak áldozatával, és az Úr nevét hívom segítségül. |
| 18. | Az Úr iránt való fogadásaimat megadom az õ egész népe elõtt, |
| 19. | Az Úr házának tornáczaiban, te benned, oh Jeruzsálem! Dicsérjétek az Urat! |
| ← Psalms (116/150) → |