←  Psalms (105/150)  →
1. Magasztaljátok az Urat, hívjátok segítségül az õ nevét, hirdessétek a népek között az õ cselekedeteit!
2. Énekeljetek néki, zengedezzetek néki, beszéljétek el minden õ csodatételét.
3. Dicsekedjetek az õ szent nevével; örvendezzen azoknak a szívök, a kik keresik az Urat.
4. Kivánjátok az Urat és az õ erejét; keressétek az õ orczáját szüntelen.
5. Emlékezzetek meg az õ csodáiról, a melyeket cselekedett; jeleirõl és az õ szájának ítéleteirõl.
6. Oh Ábrahámnak, az õ szolgájának magva; oh Jákóbnak, az õ választottának fiai!
7. Õ, az Úr a mi Istenünk, az egész földre [kihat] az õ ítélete.
8. Megemlékezik az õ szövetségérõl mindörökké; az õ rendeletérõl, a melyet megszabott ezer nemzetségiglen;
9. A melyet kötött Ábrahámmal, és az õ Izsáknak tett esküvésérõl.
10. És odaállatta azt Jákóbnak szabályul, Izráelnek örök szövetségül,
11. Mondván: Néked adom Kanaán földét, sors szerint való örökségetekül.
12. Mikor még csekély számmal valának, igen kevesen és [mintegy ]zsellérek abban,
13. És egyik nemzettõl a másikhoz bujdosának, egyik országból a másik néphez:
14. Nem engedé, hogy valaki nyomorgassa õket, sõt királyokat is megfenyített miattok, [mondván:]
15. Meg ne illessétek az én felkentjeimet, és az én prófétáimnak ne ártsatok!
16. Mikor éhséget idéze elõ a földön; [és] a kenyérnek minden botját eltöré,
17. Elküldött elõttük egy férfiút, Józsefet, a ki rabul adatott vala el;
18. A lábait békóba szorították, õ maga vasban járt vala,
19. Mindazideig, a míg szava beteljesedett. Az Úr beszéde megpróbálta õt.
20. Elküldött a király és feloldotta õt, a népeken uralkodó, és szabaddá tette õt;
21. Úrrá tevé õt az õ házán, és uralkodóvá minden jószágán;
22. Hogy fõembereit tetszése szerint kötöztetheté, és véneit is bölcsességre taníthatá.
23. És beméne Izráel Égyiptomba, s Jákób a Khám földén zsellérkedék.
24. És igen megszaporítá az õ népét, és erõsebbé tevé elnyomóinál.
25. Elváltoztatá azoknak szívét, hogy gyûlöljék az õ népét, [és ] álnokul cselekedjenek az õ szolgáival.
26. Elküldte Mózest, az õ szolgáját, és Áront, a kit választott vala.
27. Elvégezék azok között az õ jeleit, és a csodákat a Khám földén.
28. Sötétséget bocsátott és elsötétítette [azt, ]és azok nem engedetlenkedtek az õ rendeleteinek.
29. Vizeiket vérré változtatá, és megölé az õ halaikat.
30. Földjük békáktól hemzsege, [még] a királyuk termeiben [is.]
31. Szólt, és támadának legyek és szúnyogok minden õ határukon.
32. Adott nékik esõ gyanánt jégesõt, [és] lángoló tüzet a földjökre.
33. És elvevé szõlõjüket és fügefájokat, és széttördelé határuknak élõ fáit.
34. Szólt és támada sáska, és megszámlálhatatlan cserebogár.
35. És megemészte minden növényt az õ földjökön, és az õ szántóföldjöknek gyümölcsét megemészté.
36. És megöle minden elsõszülöttet földjökön, minden erejöknek zsengéjét.
37. És kihozá õket ezüsttel és arannyal, és nemzetségeikben nem volt beteges.
38. Örült Égyiptom, mikor kijövének, mert a tõlök való félelem megszállta õket.
39. Felhõt terjeszte ki, hogy befedezze [õket,] és tüzet, hogy világítson éjjel.
40. Könyörgött és fürjeket hoza, és mennyei kenyérrel elégítette meg õket.
41. Megnyitotta a kõsziklát és víz zúdula ki, folyóként futott a sivatagon.
42. Mert megemlékezett az õ szentséges igéretérõl, a [melyet tõn] Ábrahámnak, az õ szolgájának.
43. Kihozá azért az õ népét örömmel, [és] az õ választottait vígassággal.
44. És nékik adá a pogányok földét, és öröklék a népek fáradságos szerzeményét.
45. Azért, hogy megtartsák az õ rendeleteit, és törvényeit megõrizzék. Dicsérjétek az Urat!
←  Psalms (105/150)  →