Proverbs (7/31)  

1. Fiam, tartsd meg az én beszédeimet, és az én parancsolataimat rejtsd el magadnál.
2. Az én parancsolatimat tartsd meg, és élsz; és az én tanításomat mint a szemed fényét.
3. Kösd azokat ujjaidra, írd fel azokat szíved táblájára.
4. Mondd ezt a bölcseségnek: Én néném vagy te; és az eszességet ismerõsödnek nevezd,
5. Hogy megõrizzen téged a nem hozzád tartozó asszonytól, és az õ beszédivel hizelkedõ idegentõl.
6. Mert házam ablakán, a rács mögül néztem,
7. És láték a bolondok között, eszembe vevék a fiak között egy bolond ifjat,
8. A ki az utczán jár, annak szeglete mellett, a házához menõ úton lépeget,
9. Alkonyatkor, nap estjén, és setét éjfélben.
10. És ímé, egy asszony eleibe jõ, paráznának öltözetében, álnok az õ elméjében.
11. Mely csélcsap és vakmerõ, a kinek házában nem maradhatnak meg az õ lábai.
12. Néha az utczán, néha a tereken van, és minden szegletnél leselkedik.
13. És megragadá õt és megcsókolá õt, és szemtelenségre vetemedvén, monda néki:
14. Hálaáldozattal tartoztam, ma adtam meg fogadásimat.
15. Azért jövék ki elõdbe, szorgalmatosan keresni a te orczádat, és reád találtam!
16. Paplanokkal megvetettem nyoszolyámat, égyiptomi szövésû szõnyegekkel.
17. Beillatoztam ágyamat mirhával, áloessel és fahéjjal.
18. No foglaljuk magunkat bõségesen mind virradtig a szeretetben; vígadjunk szerelmeskedésekkel.
19. Mert nincs otthon a férjem, elment messze útra.
20. Egy erszény pénzt võn kezéhez; holdtöltére jõ haza.
21. [És] elhiteté õt az õ mesterkedéseinek sokaságával, ajkainak hizelkedésével elragadá õt.
22. Utána megy; mint az ökör a vágóhídra, és mint a bolond, egyszer csak fenyítõ békóba;
23. Mígnem átjárja a nyíl az õ máját. Miképen siet a madár a tõrre, és nem tudja, hogy az az õ élete ellen van.
24. Annakokáért most, fiaim, hallgassatok engem, és figyelmezzetek az én számnak beszédeire.
25. Ne hajoljon annak útaira a te elméd, és ne tévelyegj annak ösvényin.
26. Mert sok sebesültet elejtett, és sokan vannak, a kik attól megölettek.
27. Sírba vívõ út az õ háza, a mely levisz a halálnak hajlékába.

  Proverbs (7/31)