←  Proverbs (4/31)  →

---

1.

Halljátok meg, fiaim, atyátok erkölcsi tanítását, és figyelmezzetek az értelemnek megtudására.

2.

Mert jó tanulságot adok néktek; az én tudományomat el ne hagyjátok.

3.

Mert én atyámnak fia voltam, gyenge és egyetlenegy az én anyám elõtt.

4.

Tehát tanított engem, és mondá nékem: tartsa meg az én beszédemet a te elméd, hogy megtartván az én parancsolatimat, élj;

5.

Szerezz bölcseséget, szerezz eszességet; ne felejtkezzél el, se el ne hajolj az én számnak beszéditõl.

6.

Ne hagyd el azt, és megtart téged; szeresd azt, és megõriz téged.

7.

A bölcseség kezdete [ez:] szerezz bölcseséget, és minden keresményedbõl szerezz értelmet.

8.

Magasztald fel azt, és felmagasztal téged; tiszteltté tesz téged, ha hozzád öleled azt.

9.

Ád a te fejednek kedvességnek koszorúját; igen szép ékes koronát ád néked.

10.

Hallgasd, fiam, és vedd be az én beszédimet; így sokasulnak meg néked a te életednek esztendei.

11.

Bölcseségnek útára tanítottalak téged, vezettelek téged az igazságnak ösvényin.

12.

Mikor jársz, semmi nem szorítja meg a te járásodat; és ha futsz, nem ütközöl meg.

13.

Ragaszkodjál az erkölcsi tanításhoz, ne hagyd el; õrizd meg azt, mert az a te életed.

14.

A hitetleneknek útjára ne menj, se ne járj a gonoszok ösvényén.

15.

Hagyd el, át ne menj rajta; térj el tõle, és menj tovább.

16.

Mert nem alhatnak azok, ha gonoszt nem cselekesznek: és kimegy szemükbõl az álom, ha [mást] romlásra nem juttatnak.

17.

Mert az istentelenségnek étkét eszik, és az erõszaktételnek borát iszszák.

18.

Az igazak ösvénye pedig olyan, mint a hajnal világossága, mely [minél tovább] halad, [annál] világosabb lesz, a teljes délig.

19.

Az istentelenek útja pedig olyan, mint a homály, nem tudják miben ütköznek meg.

20.

Fiam, az én szavaimra figyelmezz, az én beszédimre hajtsad füledet.

21.

Ne távozzanak el a te szemeidtõl, tartsd meg ezeket a te elmédben.

22.

Mert életök ezek azoknak, a kik megnyerik, és egész testöknek egészség.

23.

Minden féltett dolognál jobban õrizd meg szívedet, mert abból indul ki [minden] élet.

24.

Vesd el tõled a száj hamisságát, és az ajkak álnokságát távoztasd el magadtól.

25.

A te szemeid elõre nézzenek, és szemöldökid egyenest magad elé irányuljanak.

26.

Egyengesd el lábaid ösvényit, s minden te útaid állhatatosak legyenek.

27.

Ne térj jobbra, se balra, fordítsd el a te lábadat a gonosztól.

---

←  Proverbs (4/31)  →