← Mark (8/16) → |
1. | Azokban a napokban, mivelhogy fölötte nagy volt a sokaság, és nem volt mit enniök, magához szólította Jézus az õ tanítványait, és monda nékik: |
2. | Szánakozom e sokaságon, mert immár harmad napja hogy velem vannak, és nincs mit enniök; |
3. | És ha éhen bocsátom haza õket, kidõlnek az úton; mert némelyek õ közülök messzünnen jöttek. |
4. | Az õ tanítványai pedig felelének néki: Honnan elégíthetné meg ezeket valaki kenyérrel itt e pusztában? |
5. | És megkérdé õket: Hány kenyeretek van? Azok pedig mondának: Hét. |
6. | Akkor megparancsolá a sokaságnak, hogy telepedjenek le a földre. És vevén a hét kenyeret, és hálákat adván, megszegé, és adá az õ tanítványainak, hogy eléjök tegyék. És a sokaság elé tevék. |
7. | Volt egy kevés haluk is. És hálákat adván mondá, hogy tegyék eléjök azokat is. |
8. | Evének azért, és megelégedének; és fölszedék a maradék darabokat, hét kosárral. |
9. | Valának pedig a kik ettek mintegy négyezeren; és elbocsátá õket. |
10. | És azonnal a hajóba szálla tanítványaival, és méne Dalmánuta vidékére. |
11. | És kijövének a farizeusok, és kezdék õt faggatni, mennyei jelt kívánván tõle, hogy kísértsék õt. |
12. | Õ pedig lelkében felfohászkodván, monda: Miért kíván jelt ez a nemzetség? Bizony mondom néktek: Nem adatik jel ennek a nemzetségnek. |
13. | És ott hagyván õket, ismét hajóba szálla, és a túlsó partra méne. |
14. | De elfelejtének kenyeret vinni, és egy kenyérnél nem vala velök több a hajóban. |
15. | És õ inti vala õket, mondván: Vigyázzatok, õrizkedjetek a farizeusok kovászától és a Heródes kovászától! |
16. | Ekkor egymás között tanakodván, mondának: Nincs kenyerünk. |
17. | Jézus pedig észrevévén ezt, monda nékik: Mit tanakodtok, hogy nincsen kenyeretek? Még sem látjátok-é be és nem értitek-é? Mégis kemény-é a szívetek? |
18. | Szemeitek lévén, nem láttok-é? és füleitek lévén, nem hallotok-é? és nem emlékeztek-é? |
19. | Mikor az öt kenyeret megszegtem az ötezernek, hány kosarat hoztatok el darabokkal tele? Mondának néki: Tizenkettõt. |
20. | Mikor pedig a hetet a négyezernek, hány kosarat hoztatok el darabokkal tele? Azok pedig mondának: Hetet. |
21. | És monda nékik: Hogy nem értitek hát? |
22. | Azután Bethsaidába méne; és egy vakot vivének hozzá és kérik vala õt, hogy illesse azt. |
23. | Õ pedig megfogván a vaknak kezét, kivezeté õt a falun kívül; és a szemeibe köpvén és kezeit reá tévén, megkérdé õt, ha lát-é valamit? |
24. | Az pedig föltekintvén, monda: Látom az embereket, mint valami járkáló fákat. |
25. | Azután kezeit ismét ráveté annak szemeire, és feltekintete véle. És megépüle, és látá messze és világosan mindent. |
26. | És haza küldé, mondván: Se a faluba be ne menj, se senkinek el ne mondd a faluban. |
27. | És elméne Jézus és az õ tanítványai Czézárea Filippi falvaiba; és útközben megkérdé az õ tanítványait, mondván nékik: Kinek mondanak engem az emberek? |
28. | Õk pedig felelének: Keresztelõ Jánosnak; és némelyek Illésnek; némelyek pedig egynek a próféták közül. |
29. | És õ monda nékik: Ti pedig kinek mondotok engem? Felelvén pedig Péter, monda néki: Te vagy a Krisztus. |
30. | És rájok parancsola, hogy senkinek se szóljanak felõle. |
31. | És kezdé õket tanítani, hogy az ember Fiának sokat kell szenvedni, és megvettetni a vénektõl és a fõpapoktól és írástudóktól, és megöletni, és harmadnapra feltámadni. |
32. | És ezt nyilván mondja vala. Péter pedig magához vonván õt, kezdé dorgálni. |
33. | És õ megfordulván és az õ tanítványaira tekintvén, megfeddé Pétert, mondván: Távozz tõlem Sátán, mert nem gondolsz az Isten dolgaira, hanem az emberi dolgokra. |
34. | A sokaságot pedig az õ tanítványaival együtt magához szólítván, monda nékik: Ha valaki én utánam akar jõni, tagadja meg magát, és vegye fel az õ keresztjét, és kövessen engem. |
35. | Mert valaki meg akarja tartani az õ életét, elveszti azt; valaki pedig elveszti az õ életét én érettem és az evangyéliomért, az megtalálja azt. |
36. | Mert mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri, lelkében pedig kárt vall? |
37. | Avagy mit adhat az ember váltságul az õ lelkéért? |
38. | Mert valaki szégyel engem és az én beszédeimet e parázna és bûnös nemzetség között, az embernek Fia is szégyelni fogja azt, mikor eljõ az õ Atyja dicsõségében a szent angyalokkal. |
← Mark (8/16) → |