| ← Lamentations (5/5) |
| 1. | Emlékezzél meg Uram, mi esett meg rajtunk; tekintsd meg és lásd meg gyalázatunkat! |
| 2. | A mi örökségünk idegenekre szállt; házaink a jövevényekéi. |
| 3. | Apátlan árvák lettünk; anyáink, mint az özvegyek. |
| 4. | Vizünket pénzért iszszuk, tûzifánkat áron kapjuk. |
| 5. | Nyakunknál fogva hajtatunk; elfáradtunk, nincsen nyugtunk. |
| 6. | Égyiptomnak adtunk kezet, az assziroknak, hogy jóllakjunk kenyérrel. |
| 7. | Apáink vétkeztek; nincsenek; mi hordozzuk vétkeiket. |
| 8. | Szolgák uralkodnak rajtunk; nincs a ki megszabadítson kezökbõl. |
| 9. | Életünk veszélyeztetésével szerezzük kenyerünket a pusztában levõ fegyver miatt. |
| 10. | Bõrünk, mint a kemencze, megfeketedett az éhség lázától. |
| 11. | Az asszonyokat meggyalázták Sionban, a szûzeket Júda városaiban. |
| 12. | A fejedelmeket kezökkel akasztották fel; a vének orczáit nem becsülik. |
| 13. | Az ifjak a kézi malmot hordozzák, és a gyermekek a fahordásban botlanak el. |
| 14. | A vének eltüntek a kapuból, [megszüntek] az ifjak énekelni. |
| 15. | Oda van a mi szívünk öröme, gyászra fordult a mi körtánczunk. |
| 16. | Elesett a mi fejünknek koronája, jaj most nékünk mert vétkeztünk! |
| 17. | Ezért lett beteg a mi szívünk, ezekért homályosodtak meg a mi szemeink; |
| 18. | A Sion hegyéért, hogy elpusztult; rókák futkosnak azon! |
| 19. | Te Uram örökké megmaradsz; a te királyi széked nemzedékrõl nemzedékre! |
| 20. | Miért feledkezel el örökre mi rólunk? [miért] hagysz el minket hosszú idõre? |
| 21. | Téríts vissza Uram magadhoz és visszatérünk; újítsd meg a mi napjainkat, mint régen. |
| 22. | Mert bizony-bizony megvetettél minket; megharagudtál ránk felettébb! |
| ← Lamentations (5/5) |