←  John (7/21)  →
1. És ezek után Galileában jár vala Jézus; mert nem akar vala Júdeában járni, mivelhogy azon igyekezének a Júdeabeliek, hogy õt megöljék.
2. Közel vala pedig a zsidók ünnepe, a sátoros ünnep.
3. Mondának azért néki az õ atyjafiai: Menj el innen, és térj Júdeába, hogy a te tanítványaid is lássák a te dolgaidat, a melyeket cselekszel.
4. Mert senki sem cselekszik titkon semmit, a ki maga ismeretessé akar lenni. Ha ilyeneket cselekszel, mutasd meg magadat a világnak.
5. Mert az õ atyjafiai sem hivének benne.
6. Monda azért nékik Jézus: Az én idõm még nincs itt; a ti idõtök pedig mindig készen van.
7. Titeket nem gyûlölhet a világ, de engem gyûlöl; mert én bizonyságot teszek felõle, hogy az õ cselekedetei gonoszak.
8. Ti menjetek fel erre az ünnepre: én még nem megyek fel erre az ünnepre; mert az én idõm még nem tölt be.
9. Ezeket mondván pedig nékik, marada Galileában.
10. A mint pedig felmenének az õ atyjafiai, akkor õ is felméne az ünnepre, nem nyilvánosan, hanem mintegy titkon.
11. A zsidók azért keresik vala õt az ünnepen, és mondának: Hol van õ?
12. És a sokaságban nagy zúgás vala õ miatta. Némelyek azt mondják vala, hogy jó ember; mások pedig azt mondják vala: Nem, hanem a népnek hitetõje.
13. Mindamellett senki sem beszélt vala nyiltan õ felõle a zsidóktól való félelem miatt.
14. Már-már az ünnep közepén azonban felméne Jézus a templomba, és tanít vala.
15. És csodálkozának a zsidók, mondván: Mimódon tudja ez az írásokat, holott nem tanulta?!
16. Felele nékik Jézus és monda: Az én tudományom nem az enyém, hanem azé, a ki küldött engem.
17. Ha valaki cselekedni akarja az õ akaratát, megismerheti e tudományról, vajjon Istentõl van-é, vagy én magamtól szólok?
18. A ki magától szól, a maga dicsõségét keresi; a ki pedig annak dicsõségét keresi, a ki küldte õt, igaz az, és nincs abban hamisság.
19. Nem Mózes adta-é néktek a törvényt? és senki sem teljesíti közületek a törvényt. Miért akartok engem megölni?
20. Felele a sokaság és monda: Ördög van benned. Ki akar téged megölni?
21. Felele Jézus és monda nékik: Egy dolgot cselekvém, és mindnyájan csodáljátok.
22. Azért Mózes adta néktek a körülmetélkedést (nem mintha Mózestõl való volna, hanem az atyáktól): és szombaton körülmetélitek az embert.
23. Ha körülmetélhetõ az ember szombaton, hogy a Mózes törvénye meg ne romoljon; én rám haragusztok-é, hogy egy embert egészen meggyógyítottam szombaton?
24. Ne ítéljetek a látszat után, hanem igaz ítélettel ítéljetek!
25. Mondának azért némelyek a jeruzsálemiek közül: Nem ez-é az, a kit meg akarnak ölni?
26. És ímé nyiltan szól, és semmit sem szólnak néki. Talán bizony megismerték a fõemberek, hogy bizony ez a Krisztus?
27. De jól tudjuk, honnan való ez; mikor pedig eljõ a Krisztus, senki sem tudja, honnan való.
28. Kiálta azért Jézus a templomban, tanítván és mondván: Mind engem ismertek, mind azt tudjátok, honnan való vagyok; és én magamtól nem jöttem, de igaz az, a ki engem elküldött, a kit ti nem ismertek.
29. Én azonban ismerem õt, mert õ tõle vagyok, és õ küldött engem.
30. Akarják vala azért õt megfogni; de senki sem veté reá a kezét, mert nem jött még el az õ órája.
31. A sokaság közül pedig sokan hivének õ benne; és azt mondják vala, hogy: A Krisztus mikor eljõ, tehet-é majd több csodát azoknál, a melyeket ez tett?
32. Meghallák a farizeusok, a mint a sokaság ezeket suttogja vala felõle; és szolgákat küldének a farizeusok és a fõpapok, hogy fogják meg õt.
33. Monda azért nékik Jézus: Egy kevés ideig még veletek vagyok, és majd ahhoz megyek, a ki elküldött engem.
34. Kerestek majd engem, és nem találtok meg, és a hol én vagyok, ti nem jöhettek oda.
35. Mondának azért a zsidók magok között: Hová akar ez menni, hogy mi majd nem találjuk meg õt? Vajjon a görögök közé szóródottakhoz akar-é menni, és a görögöket tanítani?
36. Micsoda beszéd ez, a melyet monda: Kerestek majd engem, és nem találtok meg; és a hol én vagyok, ti nem jöhettek oda?
37. Az ünnep utolsó nagy napján pedig felálla Jézus és kiálta, mondván: Ha valaki szomjúhozik, jõjjön én hozzám, és igyék.
38. A ki hisz én bennem, a mint az írás mondotta, élõ víznek folyamai ömlenek annak belsejébõl.
39. Ezt pedig mondja vala a Lélekrõl, a melyet veendõk valának az õ benne hívõk: mert még nem vala Szent Lélek; mivelhogy Jézus még nem dicsõítteték meg.
40. Sokan azért a sokaság közül, a mint hallák e beszédet, ezt mondják vala: Bizonynyal ez ama Próféta.
41. Némelyek mondának: Ez a Krisztus. Mások pedig mondának: Csak nem Galileából jön el a Krisztus?
42. Nem az írás mondta-é, hogy a Dávid magvából, és Bethlehembõl, ama városból jön el a Krisztus, a hol Dávid vala?
43. Hasonlás lõn azért õ miatta a sokaságban.
44. Némelyek pedig közûlök akarják vala õt megfogni, de senki sem veté reá a kezét.
45. Elmenének azért a szolgák a fõpapokhoz és farizeusokhoz; és mondának azok õ nékik: Miért nem hoztátok el õt?
46. Felelének a szolgák: Soha ember úgy nem szólott, mint ez az ember!
47. Felelének azért nékik a farizeusok: Vajjon ti is el vagytok-é hitetve?
48. Vajjon a fõemberek vagy a farizeusok közül hitt-é benne valaki?
49. De ez a sokaság, a mely nem ismeri a törvényt, átkozott!
50. Monda nékik Nikodémus, a ki éjjel ment vala õ hozzá, a ki egy vala azok közül:
51. Vajjon a mi törvényünk kárhoztatja-é az embert, ha elõbb ki nem hallgatja és nem tudja, hogy mit cselekszik?
52. Felelének és mondának néki: Vajjon te is Galileus vagy-é? Tudakozódjál és lásd meg, hogy Galileából nem támadt próféta.
53. És mindnyájan haza menének.
←  John (7/21)  →