| ← Job (35/42) → |
| 1. | Tovább is felele Elihu, és monda: |
| 2. | Azt gondolod-é igaznak, ha így szólsz: Az én igazságom nagyobb, mint Istené? |
| 3. | Hogyha ezt mondod: Mi hasznod belõle? Mivel várhatok többet, mintha vétkezném? |
| 4. | Én megadom rá néked a feleletet, és barátaidnak te veled együtt. |
| 5. | Tekints az égre és lásd meg; és nézd meg a fellegeket, milyen magasan vannak feletted! |
| 6. | Hogyha vétkezel, mit tehetsz ellene; ha megsokasítod bûneidet, mit ártasz néki? |
| 7. | Ha igaz vagy, mit adsz néki, avagy mit kap a te kezedbõl? |
| 8. | Az olyan embernek [árt] a te gonoszságod, mint te vagy, és igazságod az ilyen ember fiának [használ.] |
| 9. | A sok erõszak miatt kiáltoznak; jajgatnak a hatalmasok karja miatt; |
| 10. | De egy sem mondja: Hol van Isten, az én teremtõm, a ki hálaénekre indít éjszaka; |
| 11. | A ki többre tanít minket a mezei vadaknál, és bölcsebbekké tesz az ég madarainál? |
| 12. | Akkor azután kiálthatnak, de õ nem felel a gonoszok kevélysége miatt; |
| 13. | Mert a hiábavalóságot Isten meg nem hallgatja, a Mindenható arra nem tekint. |
| 14. | Hátha még azt mondod: Te nem látod õt; az ügy elõtte van és te reá vársz! |
| 15. | Most pedig, mivel nem büntet haragja, és nem figyelmez a nagy álnokságra: |
| 16. | Azért tátja fel Jób hívságra a száját, [és] szaporítja a szót értelem nélkül. |
| ← Job (35/42) → |