←  Jeremiah (35/52)  →
1. Az a beszéd, a melyet szóla az Úr Jeremiásnak, Jojákimnak, Jósiás, Júda királya fiának idejében, mondván:
2. Menj el a Rékábiták házához, és szólj velök, és vidd be õket az Úr házába, a kamarák egyikébe, és adj nékik bort inni.
3. És mellém vevém Jaazániát, Jeremiásnak fiát, ki fia vala Habasániának, és az õ rokonait és minden fiait és a Rékábiták egész háznépét.
4. És bevivém õket az Úr házába, a Hanán fiainak a kamarájába, ki Igdaliásnak, az Isten emberének fia vala, a mely a fejedelmek kamarája mellett vala, Mahásiásnak, Sallum fiának kamaráján felül, a ki az ajtónak õrizõje vala.
5. És a Rékábiták háza népének fiai elé borral telt kancsókat és poharakat tevék, és ezt mondám nékik: Igyatok bort!
6. És felelének: Nem iszunk bort, mert Jónadáb, Rékábnak fia, a mi atyánk parancsolta nékünk, mondván: Ne igyatok ti bort soha, se a ti fiaitok.
7. Se házat ne építsetek, se vetést ne vessetek, se szõlõt ne ültessetek, se ne tartsatok; hanem sátorokban lakjatok teljes életetekben, hogy sok ideig éljetek e földnek színén, a melyben ti jövevények vagytok.
8. És hallgattunk Jónadábnak a Rékáb fiának, a mi atyánknak szavára mindabban, a miket parancsolt nékünk, hogy teljes életünkben bort ne igyunk mi, a mi feleségeink, a mi fiaink és a mi leányaink.
9. Se házakat ne építsünk, hogy [azokban] lakjunk, se szõlõnk, se mezõnk, se vetésünk ne legyen nékünk.
10. Hanem lakozzunk sátorokban. Hallgattunk azért, és a szerint cselekedtünk, a mint nékünk Jónadáb, a mi atyánk megparancsolta vala.
11. Mikor pedig feljöve Nabukodonozor, a babiloni király a földre, akkor ezt mondánk: Jertek el, menjünk be Jeruzsálembe a káldeai sereg elõtt és a Siriabeli sereg elõtt; és Jeruzsálemben lakoztunk.
12. És szóla az Úr Jeremiásnak, mondván:
13. Így szól a Seregek Ura, az Izráel Istene: Menj el, mondd meg a Júda férfiainak és Jeruzsálem lakosainak: Nem veszitek-é fel az intést, hogy hallgassatok az én beszédeimre? azt mondja az Úr.
14. Jónadábnak, a Rékáb fiának intései teljesedtek, a melyekkel megparancsolta az õ fiainak, hogy bort ne igyanak, és mindez ideig sem ittak [bort;] mert hallgattak az õ atyjok parancsolatjára; én is szóltam néktek; szóltam pedig jó reggel, de nem engedtetek nékem.
15. És elküldtem hozzátok minden én szolgámat, a prófétákat, és pedig jó reggel küldém, mondván: Kérlek, kiki térjen meg az õ gonosz útjáról, jobbítsátok meg cselekedeteiteket, és idegen istenek után ne járjatok, hogy nékik szolgáljatok, és lakoztok a földön, a melyet néktek és a ti atyáitoknak adtam, de fületeket sem hajtátok reá, és nem hallgattatok reám.
16. Mivelhogy Jónadábnak, a Rékáb fiának fiai teljesítik az õ atyjoknak parancsolatját, melyet parancsolt vala nékik, e nép pedig nem hallgata reám;
17. Azért ezt mondja az Úr, a Seregek Istene, az Izráel Istene: Ímé, én rábocsátom Júdára és Jeruzsálemnek minden lakóira mindama veszedelmet, a melyrõl szóltam nékik; azért mert szóltam nékik, de nem hallották, kiáltottam nékik, de nem feleltek.
18. A Rékábiták házának pedig monda Jeremiás: Ezt mondja a Seregek Ura, az Izráel Istene: Mivelhogy hallgattatok Jónadábnak, a ti atyátoknak parancsolatjára, és megtartottátok minden parancsolatját, és úgy cselekedtetek, a mint meghagyta volt néktek:
19. Azért ezt mondja a Seregek Ura, az Izráel Istene: Nem fogyatkozik el Jónadábnak, a Rékáb fiának maradéka, a ki elõttem álljon mindenkor.
←  Jeremiah (35/52)  →