←  Jeremiah (21/52)  →
1. Ez a beszéd, a melyet szóla az Úr Jeremiásnak, mikor elküldé hozzá Sedékiás király Passúrt Melkiásnak fiát, és Sofóniást a Maásiás pap fiát, mondván:
2. Kérdezd meg most érettünk az Urat, mert Nabukodonozor, a babiloni király viaskodik ellenünk, ha cselekszik-é az Úr velünk minden õ csodái szerint, hogy elhagyjon minket?
3. És monda nékik Jeremiás: Ezt mondjátok Sedékiásnak.
4. Így szól az Úr, Izráel Istene: Ímé, én elfordítok minden hadi szerszámot, a melyek a ti kezeitekben vannak, a melyekkel ti a babiloni király ellen és a Kaldeusok ellen viaskodtok, a kik kivül a kõfalon ostromolnak titeket, és begyûjtöm õket e városnak közepébe;
5. És én kinyujtott kézzel vívok ellenetek és nagy erõs karral és haraggal, búsulással és nagy felindulással.
6. És megverem e városnak lakosait, mind az embert, mind a barmot; nagy döghalállal halnak meg.
7. És azután, azt mondja az Úr, Sedékiást a Júda királyát, és az õ szolgáit, és a népet, és a kik megmaradnak e városban a döghaláltól, a fegyvertõl és az éhségtõl: odaadom Nabukodonozornak, a babiloni királynak kezébe és az õ ellenségeiknek kezébe és azoknak kezébe, a kik keresik az õ lelköket, és megöli õket éles fegyverrel: nem kedvez nékik, nem enged és nem könyörül rajtok.
8. Azután ezt mondjad e népnek: Ezt mondja az Úr: Ímé, én elõtökbe adom néktek az élet útját és a halál útját.
9. A ki e városban lakik, fegyver, éhség és döghalál miatt kell meghalnia; a ki pedig kimegy belõle és a Kaldeusokhoz megy, a kik megostromolnak titeket, él, és az õ lelkét zsákmányul nyeri;
10. Mert orczámat e város veszedelmére fordítottam és nem megszabadulására, azt mondja az Úr: A babiloni király kezébe adatik, és tûzzel égeti meg azt!
11. Júda királya házának [mondd meg]: Halljátok meg az Úr szavát!
12. Dávidnak háza, ezt mondja az Úr: Hamarsággal tegyetek igaz ítéletet, a nyomorultat mentsétek meg a nyomorgatónak kezébõl, különben az én haragom kitör, mint a tûz és felgerjed, és nem lesz, a ki megolthassa, az õ cselekedeteiknek gonoszsága miatt.
13. Ímé, én reátok [megyek,] te völgy lakója [és] síkságnak szirtje; azt mondja az Úr, a kik azt mondjátok: Kicsoda jön le mi ellenünk, és kicsoda jön be a mi házainkba?
14. És a ti cselekedeteiteknek gyümölcse szerint fenyítlek meg titeket, azt mondja az Úr, és tüzet gyújtok az õ erdejében, és köröskörül [az] mindent megemészt!
←  Jeremiah (21/52)  →