James (1/5) → |
1. | Jakab, Istennek és az Úr Jézus Krisztusnak szolgája, az elszórtan levõ tizenkét nemzetségnek; üdvözletemet. |
2. | Teljes örömnek tartsátok, atyámfiai, mikor különféle kísértésekbe estek, |
3. | Tudván, hogy a ti hiteteknek megpróbáltatása kitartást szerez. |
4. | A kitartásban pedig tökéletes cselekedet legyen, hogy tökéletesek és épek legyetek minden fogyatkozás nélkül. |
5. | Ha pedig valakinek közületek nincsen bölcsessége, kérje Istentõl, a ki mindenkinek készségesen és szemrehányás nélkül adja; és megadatik néki. |
6. | De kérje hittel, semmit sem kételkedvén: mert a ki kételkedik, hasonlatos a tenger habjához, a melyet a szél hajt és ide s tova hány. |
7. | Mert ne vélje az ilyen ember, hogy kaphat valamit az Úrtól; |
8. | A kétszívû, a minden útjában állhatatlan ember. |
9. | Dicsekedjék pedig az alacsony [sorsú] atyafi az õ nagyságával; |
10. | A gazdag pedig az õ alacsonyságával: mert elmúlik, mint a fûnek virága. |
11. | Mert felkél a nap az õ hévségével, és megszárítja a füvet; és annak virága elhull, és ábrázatának kedvessége elvész: így hervad el a gazdag is az õ útaiban. |
12. | Boldog ember az, a ki a kísértésben kitart; mert minekutána megpróbáltatott, elveszi az életnek koronáját, a mit az Úr ígért az õt szeretõknek. |
13. | Senki se mondja, mikor kísértetik: Az Istentõl kísértetem: mert az Isten gonoszsággal nem kísérthetõ, õ maga pedig senkit sem kísért. |
14. | Hanem mindenki kísértetik, a mikor vonja és édesgeti a tulajdon kívánsága. |
15. | Azután a kívánság megfoganván, bûnt szûl; a bûn pedig teljességre jutván halált nemz. |
16. | Ne tévelyegjetek szeretett atyámfiai! |
17. | Minden jó adomány és minden tökéletes ajándék felülrõl való, és a világosságok Atyjától száll alá, a kinél nincs változás, vagy változásnak árnyéka. |
18. | Az õ akarata szült minket az igazságnak ígéje által, hogy az õ teremtményeinek valami zsengéje legyünk. |
19. | Azért, szeretett atyámfiai, legyen minden ember gyors a hallásra, késedelmes a szólásra, késedelmes a haragra. |
20. | Mert ember haragja Isten igazságát nem munkálja. |
21. | Elvetvén azért minden undokságot és a gonoszságnak sokaságát, szelídséggel fogadjátok a beoltott ígét, a mely megtarthatja a ti lelkeiteket. |
22. | Az ígének pedig megtartói legyetek és ne csak hallgatói, megcsalván magatokat. |
23. | Mert ha valaki hallgatója az ígének és nem megtartója, az ilyen hasonlatos ahhoz az emberhez, a ki tükörben nézi az õ természet szerinti ábrázatát: |
24. | Mert megnézte magát és elment, és azonnal elfelejtette, milyen volt. |
25. | De a ki belenéz a szabadság tökéletes törvényébe és megmarad a mellett, az nem feledékeny hallgató, sõt cselekedet követõje lévén, az boldog lesz az õ cselekedetében. |
26. | Ha valaki istentisztelõnek látszik köztetek, de nem zabolázza meg nyelvét, sõt megcsalja a maga szívét, annak az istentisztelete hiábavaló. |
27. | Tiszta és szeplõ nélkül való istentisztelet az Isten és az Atya elõtt ez: meglátogatni az árvákat és özvegyeket az õ nyomorúságukban, [és] szeplõ nélkül megtartani magát e világtól. |
James (1/5) → |