| ← Ecclesiastes (11/12) → |
| 1. | Vesd a te kenyeredet a víz színére, mert sok nap mulva megtalálod azt. |
| 2. | Adj részt hétnek vagy nyolcznak is; mert nem tudod, micsoda veszedelem következik a földre. |
| 3. | Mikor a sûrû fellegek megtelnek, esõt adnak a földre; és ha leesik a fa délre vagy északra, a mely helyre leesik a fa, ott marad. |
| 4. | A ki a szelet nézi, nem vet az; és a ki sûrû fellegre néz, nem arat. |
| 5. | Miképen hogy nem tudod, melyik a szélnek útja, és miképen vannak a csontok a terhes asszony méhében; azonképen nem tudod az Istennek dolgát, a ki mindeneket cselekszik. |
| 6. | Reggel vesd el a te magodat, és este se pihentesd kezedet; mert nem tudod, melyik jobb, ez-é vagy amaz, vagy ha mind a kettõ jó lesz egyszersmind. |
| 7. | Valóban, édes a világosság és jó a mi szemeinkkel néznünk a napot. |
| 8. | Mert ha sok esztendeig él is az ember, mindazokban örvendezzen; és megemlékezzék a setétségnek napjairól, mert az sok lesz. Valami eljövendõ, mind hiábavalóság. |
| ← Ecclesiastes (11/12) → |